32. Fejezet - Szilveszter

- És akkor mit mondott? – tudakolta Amber, amikor magára kapta a fekete tűsarkú szandálját.
- Ezt nem hiszem el! Egy hete van meg, és máris elhagytad?! – utánoztam Viktort. – Nekem meg égett a pofám. Ez egy fehérarany fülbevaló volt…
- Te meg elhagytad egy medencében. Ez nagyon gáz – nevetett ki a barátnőm.
- Haha. Nagyon, nagyon vicces…
Visszagondoltam arra a napra. Tudtam én, hogy ki kellett volna venni az a fülbevalót, csak… elfelejtettem. Aztán fejest ugrottam a vízbe… az ékszer bal oldali fele pedig elúszott. Mondhatom, Viktor nagyon boldog volt…
De most szilveszter van, nem haragudhat rám. Ma imádnia kell, hisz mindenki imád mindenkit… SZILVESZTER VAN!
Egyébként meg, ma Ambernél alszom. Viktor morgott, nem akarta, hogy Nathanielnél aludjak (hiába, ezt sosem fogja megszokni), de végül belement, mert inkább a ’gyáva stréber’, mint a ’bátor, kanos idióta’. Az utóbbi Dakota, aki (költözésünknek hála) a szomszéd szobában lakik. Ezek után nem sok kedvem volt otthon maradni…
2-3 napja lakunk Boriséknál, de azóta a szőke srác legalább tízszer nyitott be hozzám a fürdőszobába, és még azt is hallom, amikor Charlotte nála van. Sajnos…
De most ne gondoljunk erre, hiszen szilveszter van!
- Fú, de rondák vagytok – lépett be Nathaniel a húga szobájába. Egyszerűen annyira jóban lettünk, hogy már szívatjuk egymást… általában. Azért néha még normálisan is beszélgetünk. Végignéztem a fehér, két oldalt teljesen csipkés miniruhámon. Átlátszott rajta oldalt a melltartóm és a tangám. Na, de nem gond, én csak Viktornak akarok tetszeni… Szerinte mondjuk még így is sok lesz a ruha.
- Köszi – vágtam rá, és hülye vigyorral fordultam felé. – Így már jobb?
- Igen, teljesen. Mint egy kecske, aki megivott egy liter citromlevet, aztán sót szórt a szájába. Igazi Melissa.  – vigyorgott Nat.
- Nos, te felöltözöl, vagy ebben a kukából kiszedett rongyban jössz? – kérdeztem, immár én is vigyorogva. Egyébként meg irtó jól nézett ki – ing és barna nadrág helyett világos farmer volt rajta fekete, feszülős pólóban. Ha a nője lennék, biztosan leteperném. De nem vagyok, szóval ma keresek neki egy barátnőt. Szép, szőke hajút… nem, az nem illene hozzá. Neki barna hajú kell. És zöld szemű. Igen, így már el tudom képzelni… majdnem egy Melody. Inkább maradjunk a szőkéknél…
Viktor házában a szokottnál is nagyobb buli volt. Tömeg állt az ajtó előtt, az én kis drágám ugyanis belépőt szedett. A bolond…
Átvergőttük magunkat a morgó tömegen, és belépő nélkül bementünk.
- Jé, mit képzelsz?! Nem is fizetsz, csak úgy bejössz? – lépett hozzám Viktor, mire megcsókoltam.
- Itt a fizetséged.
- Igazán megfelelő.
Nos… bevallom, alig emlékszem az estére. Amberrel leültünk koktélozni, megittunk egy Sex on the beach-et, és egy kamikazét. Ez után két abszint jött, aztán megláttam egy kék hajú csajt.
- Sziaaa, Melissa vagyok – nyújtottam el a szavakat.
- Szia, én Laeti.
- Nem ismerkednél a haverommal? A neve Nathaniel, és…
- A Sweet Amorisba jártam, csak átirattak. Ismerem őt. Mellesleg… én… meg a fiúk… nem jövünk ki valami jól.
- Úgy érted, sok a nézeteltérés? – elsőre nem esett le.
- Nem, úgy értem… inkább veled beszélgetnék.
- De hát ő is jófej!
- Leszbikus vagyok, érted már? – kiabált rám nevetve, mire megszeppentem. Ó… Miután Laeti elment, megint koktéloztam, egyenesen addig, míg nem jött a visszaszámlálás.
- Három… kettő… egy… BOLDOG ÚJ ÉVET! – visított a tömeg, én pedig az nap az utolsó csókomat váltottam Viktorral. Utána még gyorsan használtuk azt a bizonyos szobát, és szerintem egy-két órára el is aludtunk. Utána nem láttam többet a bulin. Felkeltem, visszavettem a ruhámat, és kimentem a buliszobába. Kiléptem, és megcsapott a fülledt meleg. Odakint sem voltam sokat, mert ott meg hideg volt, szóval az elején nem találtam a helyesm sehol. Amber ivott Dajannal, szóval én Rosáékhoz mentem, és velük táncoltam, szerintem úgy… fél órán keresztül. Utána szomjasnak éreztem magam, szóval kértem két Sex ont he beachet, és ezekhez valami erőset ittam. Nem sokkal később elmentem pisilni, aztán visszaültem a pulthoz, és tovább vedeltem.
Hamarosan annyit ittam, hogy így kértem a piát:
- Szeretnék kérni egy közösülést a tengerparton…
Nem tudom, mennyivel ezután, de Iris odajött hozzám. Vigyorogva méregetett, amíg meg nem kérdeztem, mit akar. Sejtelmesen bámult, és a fenének sem akart megszólalni. Percekig kérdezgettem, mi van, mígnem észrevettem, hogy hová mutogat – a táskájába, egy cigisdobozra. Kimentem vele, és néztem, ahogy a dobozból elővesz egy szálat. De az nem normális volt – füves… Nem sokat kellett könyörögnie, hogy elszívjam vele, nagyon kíváncsi voltam, milyen. Hamar elfogyott, igazából még kicsit ízlett is, de siettünk, mert hideg volt.  Nemsokára visszamentünk Viktor buliszobájába, leültünk egymással szemben, és vihogva SMS-eket küldözgettünk egymásnak:
„Te, Irish”
„Miva”
„Nemtuodm”
„:’DDDDSDDD”
„te isir”
„he”
„semim”
„meslisa oylan vicces vagy”
Ezeket másnap olvastam vissza, de nem is gond… Az még megmaradt bennem, hogy bömböl a zene, én pedig szédülök… egyre jobban szédülök. Na meg, mintha repülnék, és Rosalya haja egy óriási függöny lenne. Kim hátából meg sajtok lógnak ki… Ezek után már csak arra emlékszem, hogy megint vedelek valamit, amikor Amber vihogva odajön, Nathaniel pedig morogva, és hazamegyünk… az utolsó, amit hallok, Nat hangja, miután engem és Ambert betakar a húga ágyán, miután levette a cipőnket:
- Ti idióták, remélem, holnap úgy fog fájni a fejetek, hogy fel sem bírtok kelni…
Ekkor még arra gondoltam: kit érdekel, szilveszter van!